Vasárnap az USNK koncertjével értek véget a 26. diáknapok. A szervezők már a megnyitón is kiemelték, hogy “egy feladatunk van, túlszárnyalni a 25. kiadását a rendezvénynek”. Hogy sikerült-e? Ezt mindenki maga döntse el, de íme egy rövid élménybeszámoló róla.

Nekem ez volt a második diáknap, amin részt vettem. Idén kicsit aktívabban, mint a tavaly, és kicsit nyitottabb szemmel próbáltam az eseményeket figyelni.

Már a megnyitó is elnyerte a tetszésemet:

Szerintem nagyon ötletes volt, hogy a megnyitón a fiatalok rádiós élőadáson keresztül kapták meg a flashmobos instrukciókat. Idén azt éreztem, hogy különösen nagy fontosságot nyilvánítottak a fairplay-nek is. Már a megnyitón is, a rendezvény főszervezője kijelentette, hogy nem a nyerés a fontos, hanem az, hogy tisztességesen versenyezzenek a csapatok, és jól szórakozzon mindenki. Az elmúlt 5 napban erre végig odafigyeltek, hogy mindenki sportszerűen viselkedjen!

Az első esti buli nagyon jól sikerült. A Bagossy koncertnek csak a végére sikerült eljutnom, de így is láttam, hogy a hangulat fergeteges volt. Az utána következő DJ-ek felrobbantották a nézőteret, hatalmasat buliztunk, ami egészen csütörtök reggel 5-ig tartott.

A rendezvényen ugyan nem volt olcsó a pia, de legalább lehetőség volt arra, hogy mellé az ember elfogadható áron kaját vásároljon. Nagyon nagy segítség volt, hogy idén volt ruhatár is a bulisátorban. Ez nekem például nagyon megkönnyítette a dolgom, hiszen kabát és hátizsák nélkül sokkal önfeledtebb volt a szórakozás!

Csütörtök leginkább a sportról és a csapatjátékokról szólt.

Reggel úszással indult a nap, aztán métázással folytatódott, délelőtt, illetve délután pókerre, beerpongra került sor, ahol minden diáknapozó csapatnak kellett képviselnie magát. Az esti bulit pedig a közkedvelt karaokézás előzte meg, ahol a bátrabbak megcsillogtatták zenei tudásukat.

Péntek délelőttje sokban hasonlított a csütörtökihez, csapatjátékokat szerveztek a KMDSZ tagjai a diáknapozóknak, este pedig slammelni lehetett a törökvágási bulisátorban. Az esti bulin rengetegen voltak. Ez érthetően a pénteki napnak is köszönhető, de nagyon sok olyan arc is megjelent, aki már veterán a diáknapokon.

Szombaton a csapatjátékok mellett a kultúra is helyett kapott, hiszen a csapatoknak össze kellett mérniük lexikális tudásukat. A kérdések érdekesek voltak, többen is azt nyilatkozták, hogy kimondottan élvezték azt, hogy ilyen dolgokat is értékeltek a diáknapokon.

Vasárnap a megszokott gulyásozásra került sor, ami szerintem az egyik legjobb dolog a diáknapokon. Szerencsére az idő jó volt, így a régi csapattagok is csatlakoztak a főzéshez. Ez volt az a hely, ahol az ember megismerhette a többi diákot is. Hiszen sütött a nap, a hangulat jó volt, és mindenki jól tudott lakni.

Este az USNK zárta a 26. Diáknapokat, hatalmas bulival.

Az idei diáknapokon törekedtem arra, hogy egyszerre szemléljem külső szemmel a történéseket, mint újságíró, és ott legyek a bulikon és a nappali rendezvényeken egyaránt. Ezáltal megértettem, hogy mit is éreznek a diákok 5 nap folyamatos bulizás és csapatjátékok után: fáradtságot, kis fejfájást, de rengeteg új élménnyel, ismerőssel gazdagodtak.

Bizton állíthatom, hogy a diáknapok az egyik legjobb kolozsvári fesztivál, ahol az ember jól szórakozhat és új élményeket szerezhet, nem fesztiváljegy áron.

Várjuk a következőt! 

A cikkben felhasznált fotókat a Diáknapok hivatalos Facebook oldalán találhatjátok meg! 

Comments