Kezdőként 10-es, de…-Samsung Galaxy A10 teszt
Nagyon sok szolgáltatói csomagban ajánlják a Samsung Galaxy A10-est, és mivel népszerű, kíváncsiak lettünk, hogy mire képes ez a belépőszintű okostelefon, amit a legtöbb szolgáltatói csomagban elvihetsz ingyen, egy közepesen nagy bérlettel. Meglepődtünk, amikor a kezünkbe fogtuk.
Külső:
Amikor a kezemben fogtam, elcsodálkoztam, elsőre sokkal jobbnak tűnt a készülékház. A műanyag számomra, 2019-ben már elvárásaim alatt teljesít. Ráadásul ez a minőségű műanyag, amit a telefon borításán használtak még inkább. A kamera kivágása szerintem eléggé prosztó, viszont nem szabad szem elől téveszteni, hogy egy belépőszintű okostelefonról beszélünk. Nekem referenciaként a kicsit régebbi, A3-as készülék volt a kiindulási pont.
A készülék előlapja, viszont elnyerte a tetszésem. 6.2-es képernyővel rendelkező készülék, vékony kávával, és egy igencsak ízléses kameracseppel rendelkezik, amit már a nagytestvéreknél láthattunk előzetesen.
Külön plusz pont, hogy nem felejtették le róla a jack-et, ez sokszor megkönnyítheti az életünket, USB-C ide, USB-C oda.
Természetesen, ahogy azt már megszokhattuk, unibody a készülék, levehető hátlap nélkül.
Használat:
A telefon nyolcmagos procival érkezik, és a 32GB-ból meglehetősen sok marad szabad felhasználásra, kicsit ráérős a rendszer. A nagyjából vele megegyező Huawei P20 Lite sokkal stabilabbnak tűnik, és sportosabbnak, nem kell annyit várni egy-egy program betöltésére, és nem telik annyira sok időbe, hogy “beköltözzünk” a telefonunkba.
A képernyő jól használható, tűrhető a betekintési szög, napon is tűrhetően látható a telefon képernyője. Nekem az UI annyira nem tetszik (ez a legtöbb Samsung esetében igaz), valamiért azt érzem, hogy túl nagyok a betűk, s túlságosan kihasználatlan a hely, sokkal jobban lehetne gazdálkodni ezzel a hatalmas kijelzővel.
Nekem nagy meglepetés volt, hogy a telefonon nincsen ujjlenyomat-olvasó, ebből kifolyólag pedig nem tudunk alkalmazásokhoz ujjlenyomatot társítani, ami azért jelentősen csökkenti a készülék használhatóságát.
Kamera:
A telefon előlapján egy 5 megapixeles kamera található, ami azért bőven teljesíti nappal az elvárásokat. Éjszaka, vagy szürkületben sajnos már kevésbé készülnek használható képek, de azért így sincsen okunk panaszra, ár-érték arányban ez némileg kárpótolja az ujjlenyomat-olvasó hiányát.
A hátlapi kamera 13 megapixeles, ami sötétben szörnyen teljesít, de ha bőven akad fényforrás, azért használható alternatíva. Nappal természetesen okunk nem lehet panaszra, a telefon nagyon jó képeket készít!
A kamera 1080p-ben 30fps-el tud képet készíteni, 4K-ra értelemszerűen nincsen lehetőség.
Zenehallgatás:
Én rengeteget szoktam Spotify-n zenét hallgatni, ezért ez alapkövetelmény. A következő a helyzet: a gyári fülhallgatóval közepesen rossz a hangzása a lejátszott zenének. Nekem ez kevés, amit a telefon produkált, de lehet, hogy azoknak, akiknek ez nem olyan fontos, mint nekem, pont megfelelő a hangzás.
A külső hangszóró hasznos, hogyha a táskánkban szól a telefon, akkor meghalljuk – de azt leszámítva semmi másra nem használható.
Összegzés:
Azoknak tudom meleg szívvel ajánlani a telefont, aki egy bérlet kíséretében 0 euróért megkapja, vagy esetleg függetlenül nagyon olcsón (esetleg használtan), teljes árát nem éri meg (ami nagyjából 600-700 lej között mozog), sokkal inkább a Huawei alternatíváit, vagy Xiaomit vennék azért a pénzért.