Harmadik kiadásán van túl az Awake: trendi, de mégsem fojtogató a tömeg (Vendégposzt)
Az Awake az egyik évadzáró fesztivál, ami családias hangulatával és különleges helyszínével idén sok embernek a szívébe lopta magát. Nagy Andrea írása.
Gernyeszeg abszolút megközelíthető, a fesztivál bejárata a főút mellett helyezkedik el, hogy még az olyan csekély tájékozódási képességekkel rendelkezők is, mint én, könnyűszerrel megtalálják. De ha ez nem lenne elég a falu bejáratától kezdve táblák jelzik, hol a fesztivál, hol a camping és hogy hol parkolhatunk ingyen. (Pedig egymás mellett van mindhárom, nem kell kilométereket gyalogolni a színpadtól a sátorig.)
A harmadik kiadásán van túl a fesztivál, területre mégse túl nagy és nem is túlzsúfolt – ezt értem az emberekre, installációkra és kajás standokra. Hangulatos a helyszín, ráadásul nagyon Instagram-barát is. Van itt minden: kastély, tavacska, fák levelei között beszűrődő napfény, hőlégballon, világító Awake felirat, égősorok és még sorolhatnám. Trendi annyira, mint egy nagyobb fesztivál, közben mégsem fojtogató a tömeg.
Az árakat tekintve is okés. A négydecis csapolt sör kilenc lejbe került teljes áron, azonban ha a személyiddel bizonyítottad, hogy szavaztál, igényelhettél egy karkötőt, amivel ugyanezt hét lejért is megkaphattad. Ráadásul a fesztivál bejáratánál kiskocsma és lángosos is volt, átlagárakkal.
Bevallom, picit meg is lepődtem, mennyire élhető. A fesztivál headlinereit elnézve több emberre számítottam, mert ha a Pussy Riot hallatán nem is lelkesedik mindenki annyira, mint én, azért az Enter Shikari meg a Netsky elég erős húzónevek. Konzumzene helyett zeneileg és show szempontjából is izgalmas produkciókat léptettek fel, mint például a De Staat. Igazán kíváncsi csak a Mörkre voltam, bár a nyáron el-el kaptam őket egy-két szám erejéig két másik koncert között, valahogy mindig volt valami fontosabb – és egész eddig nem tudtam, miről maradtam le. A néhány éve még Ments meg szerelem, vagy belehalokot kornyikáló Zentai Márk idő közben felnőtt, és összehozott egy zenekart, ami pszichedelikus, soulos, experimentálos, jazzes, popos, funkos – pontosabb kifejezés híján – valamit játszik, nem is akárhogy. Az egész nagyon egyben van impróstól, dalok közötti performanszostól Márk párducmintás ingére vett fürdőköpenyével együtt.
Ugyanakkor egymással párhuzamosan nem volt túl sok opció, ami közül választhattunk volna. Olyan, mint a FSPAC-os kantin napi ajánlata: kapsz, amit kapsz, és ízleni fog. Persze, így elkerülhető a nagy szívfájdalom, hogy egyszerre lép fel a két kedvenced, és valamelyikről le kell mondanod. Ugyanakkor napközben sem az a programról programra szaladgálós fesztivál. Természetesen lehetett találni elfoglaltságot, ha szükségét éreztük volna, de kinek kell, ha helyette a kastély udvarán is szundizhatsz egy függőágyban, az árnyékban?
Mindent egybevetve nagyon jól kitalált fesztivál az Awake: a koncepció, a helyszín kialakítása, a program, a fesztivál beárazása mind nagyon egyben van, egyértelműen nem a profitmaximalizálás a cél. És ez még csak a harmadik kiadás, mire számíthatunk még?