Az idei érettségi évek óta a legrosszabbul sikerült érettségi volt. A tanügyi minisztérium már kiadott közleményt az idei érettségi eredmények kapcsán, nyilatkoztak tanárok is, de mi az idén érettségiző diákok véleményére voltunk kíváncsiak, hiszen mégiscsak ők azok, akik ezt az egészet elszenvedik.

Az alapvető kérdés minden esetben ugyanaz volt: Hogy érzik, mennyire voltak nehezek a tételek, minek köszönhető, hogy idén nem voltak túlságosan rózsásak az eredmények? 

Sándor: “Elsősorban ott kezdődnek a gondok, hogy olyanok állítják össze a tételeket, akiknek fogalmuk sincs, hogy mi folyik a mai iskolai életben. Szerintem a tanügyben fontosabbnak tartják azt, hogy hangsúlyozzák, hogy milyen nagy és szép a román irodalom, és hogy milyen régre nyúlik vissza, mintsem hogy valami kicsit könnyebb, nem annyira régi szöveget adnának mint a Junimea vagy ehhez hasonlók. Nem gondolkoznak el azon, hogy vajon miért csak az ország 60%-a megy át ezen az egész érettségin. Az idei tételek közül a román volt nehéz, a többi nagyjából megszokott. A legnagyobb baj az, hogy a tanügyben nem a diákok érdekeit tartják szem előtt, hanem inkább mutogatják, hogy a mi irodalmunk milyen régre nyúlik vissza és a nagy költőink így meg úgy… Sokkal egyszerűbb lenne, ha egy kicsit modernebb szöveget adnának. A másik pedig, hogy szerintem nem lenne szabad versértelmezést kérni anélkül, hogy rendelkezésre álljon a versszöveg.”

Annamari: “ Szerintem azért, mert nehéz tételeket kaptunk. És valószínűleg románból is aki javította, érezte, hogy nem román gyerek dolgozatát javítja és leértékelt nagyon sok diákot. Inkább románból volt az emberek nagy részénél lepontozás. ”

Petra: ” Hát szerintem egyre jobban nő a szerencse aránya, mint befolyásoló tényező, és talán emiatt van ekkora káosz. Románból például a tétel elég becsületes volt, lényegesen könnyebb, az én véleményem szerint. Egy versből jó jegyet írni könnyebb, mint például két szereplő viszonyából, ahol át kell lásd az egész regényt. A javítás számomra egy rejtély, az én osztályomban például rendesen látszott, kinek mekkora szerencséje volt. Volt, aki alig írt 15 sort a 3. tételhez és 6,90-et kapott. Én például tudtam az egész Testamentot kívülről, 3 oldalt írtam csak abból, a helyesírásom is jó. Ez etnikumtól eltekintve mindenkire és minden tantárgynál érvényes: az átmenőt, aki tanult, megkapja, de a jegy milyenségét nagyon befolyásolja a javítótanár.

Magyarból ősidők óta ugyanaz a probléma: túlméretezett. Az idei humános tétel messze nehezebbnek tűnt, mint a reálos, egy elvont Szabó Lőrinc vers nem mindenkinek fekszik, pláne nem egy Ottlik-regény mellett. A becsületes kidolgozás érdekében mindkettőhöz kellett volna 2-2 óra, és még nem is beszéltem a 2. tételről. A román tétel ehhez képest egy vicc, ha egy román anyanyelvű diák szemszögéből nézzük.

A történelem tételben a harmadik tétel volt a buktató, a 9-15. század többnyire csaták-szerződések egyvelege, rengeteg számadattal, amire szerintem nem számítottak a diákok. (Bár lehetett tudni, hogy nem egy könnyű kommunizmust kapunk, tekintve, hogy az elmúlt 3 évben az volt és nem ismételnek semmit több mint 3-szor…)

Földrajz pedig egyszerűnek tűnt, nem kell ahhoz akkora erőfeszítés, mint egy románhoz, magyarhoz vagy reálos tantárgyakhoz.”

Árpád: “Hat a reálon könnyű tételek voltak szerintem, ehhez képest, én is rémes eredményt értem el, ellenben az én esetemben azért volt ez, mert, a saját lustaságomból kifolyólag túl keveset tanultam a vizsgáimra.”

Áron: “Az a helyzet, hogy én nem tudom, hogy miért mondják, hogy nehéz volt a tétel. Véleményem szerint nem volt olyan nehéz egyik se, esetleg a biosznak az utolsó alpontja, de az csak azért, mert nem tudták sokan, hogy mi a szó jelentése (azért, mert ezt a leckét nem vettük fel, mert azt mondta a tanárnő, ilyet úgyse adhatnak…). Az én tanulásom két hétre szűkült: ebből 1 hét a próbaérettségi előtt, és még egy az érettségi előtti hét.

A mateknél szerintem az volt a nehézség, hogy a 9-10-es anyagot nem igazán ismételik át a diákok 12-ikben (ez mondjuk érthető, mert nem lehet mindenre idő), de akkor is 30 pont nagyon megváltoztatja az eredményt.  A mateknél ismétlés kérdése a jegy. Nagyon kell figyelni, minden részletet le kell írni, mert van, hogy az, ami neked részletnek tűnik, az a feladat alapja. Nekem probléma volt az, hogy sokat számítottam fejben és nem írtam le mondjuk a képletet, meg a kisebb részleteket.”

Sára: ” Nekem az idei tételek nehezebbeknek tűntek, mint azok, amiket az utóbbi években kaptak. Azokat a tételeket is megkaptuk és kidolgoztuk a tanárokkal gyakorlásképpen. Románból az első két tétel nem volt különösképpen nehéz, figyelmességet igényelt, a harmadik nehézsége az volt, hogy nagyon jól (ha nem kívülről) kellett a verset tudni, úgy Arghezi, mint Barbu eseteben, ahhoz, hogy egy összeszedett és jó fogalmazást lehessen írni róla. Magyarból tűnt talán a legnehezebbnek a tétel, hiszen úgy az első, mint a harmadik tétel bonyolult volt. Szabó Lőrinczet az utolsók között tanultuk, szóval már eléggé figyelmetlenek voltunk, amikor a tanárnő átvette velünk. A harmadik tétel viszont egy igazi kicseszés volt. Úgy a Hídon, mint az Iskola a határon nagyon nehéz művek. Egyiknek, ugye, nincsen cselekménye, a másiknak meg olyan bonyolult, hogy bár elolvastam, nem tudtam volna elemezni. Féltem is, hogy a magyar fogja lehúzni a médiámat, végül szerencsémre abból írtam a legjobb jegyet (9,15).”

 

Láthatjuk, hogy a vélemények eléggé eltérőek, de az egyhangúlag állítja mindenki, hogy a gyenge eredmények szerintük onnan eredeztethetők, hogy maguk a diákok nagyon nehéznek találták a tételt.

Comments