“Én a természetbe megyek feltöltődni, ott feltöltődök a saját munkámban”. Vendégposzt
Idén második alkalommal rendezték meg a Fiatalon, Válaszúton közösségi hétvégét. Az egyik részvevő a kedvenc előadásról írt a Hoppipollának. Bereczki Szilvia Tímea írása.
Repüljünk csak vissza az időben: a nagyszüleid mondhatni még egészségesen táplálkoztak, de képzeld, a ’40-es évektől felfedezték az antibiotikum varázsos hatását a gazdaságokban. Ez volt az a fordulat, amitől óriásira nőttek a csirkék, sokkal több tejet adtak a tehenek, és rövid idő alatt híztak kétszeresükre a disznók.
Kecsegtetően hangzik, de repüljünk csak vissza a jelenbe! Mit ettél a héten? Gondolom egyszer-kétszer volt az asztalodon mutáns csirke, frissnek és egészségesnek tűnő tej, omlós disznó- vagy marhahús. Le kell törjelek, nem volt jó döntés megvásárolni, az elfogyasztásuk pedig egyenesen önmagaddal való kitolással ért fel. Elárulok egy titkot, a Thinkonomy által szervezett Fiatalon, Válaszúton eseménysorozatban a helyi és üzleti termékekről is beszélgettünk, és itt vált számunkra világossá, hogy milyen magas szinten mérgeznek bennünket a multicégek termelői. Persze, eddig is tudtuk, de olyan érthetően még senki sem magyarázta el nekünk, mint ahogyan azt szombaton a Kolozsvári Magyar Gazdák Egyesületének az elnöke tette.
Rengeteg hátborzongató ténnyel szembesültünk. Tudtad, hogy a csirke átlagosan hetven nap alatt fejlődik ki teljesen, az antibiotikumoknak és a génmódosításnak köszönhetően azonban negyven nap alatt hatalmasra nő, csak éppen a csontja nem keményedik meg? Ezért olyan vizenyős, amikor főzöd. Na, és ahhoz mit szólsz, hogy a tehenek tápjába húst adagolnak azért, hogy minél proteindúsabb legyen a tejük? Te is kezdesz egy kicsit émelyegni, ugye?
De ne szomorkodj! Van mindenre megoldás. Ezt a Purcaris Farm és a Country Living is bebizonyította a hétvége folyamán. Csupán csak arra van szükség, hogy észrevedd a hanyatlást, a saját lábadra állj, majd egy nekifutásból megvalósítsd az álmaid.
Nekik sikerült: a Purcaris Farm tulajdonosai négy tehénnel fogtak bele az önállósodásba, mára pedig tizenegyre növelték a számukat. Szerintük az első és leglényegesebb feladat az állattartásban az állatok szeretete, a velük való törődés és foglalkozás. Ezért gondozzák őket saját kezűleg, és ezért nem gépesítik a gazdaságukat. Így a tehenek minden évben megajándékozzák a farmercsaládot egy-egy borjúval, arról nem is beszélve, hogy emellett sok tejet is adnak. Olyan tejet, ami friss legelő ízeket hordoz magában, és táppal még sohasem keveredett. Ebből pedig az elhivatott farmercsalád egyéni ízesítésű sajtokat készít.
Most biztosan azon csámcsogsz, hogy túlságosan idillikus a kép, ilyen nem is létezik a valóságban. Pedig létezik, és idillikus is, persze, mert a család a nehézségek ellenére sem adja fel, és mára odáig jutottak, hogy tizenegy tehénből fenn tudják tartani magukat, az ízesebbnél ízesebb és különleges sajtjaikkal pedig egyre jobban betörnek a köztudatba.
Ezzel ugyanígy van a levendulatermesztéssel foglalkozó Country Living is. Az álom csupán a virágszeretetből indult, és sokáig csak azért foglalkoztak a levendulákkal, mert szerették őket. Mára ez odáig jutott, hogy illóolajokat, díszítőelemeket, csokrokat, zsákocskákat és mindenféle levendula-különlegességet készítenek. Ezt is úgy, hogy lehetőleg kevés mértékben gépesítenek, viszont annál jobban szeretik a növényeket.
A házilag készített termékekről tudni kell, hogy csakis sok gyakorlat és tévedések árán jöhetnek létre. Már csak azért is, mert Romániában sem a sajtnak, sem pedig a levendulának nincs kultúrája, ezért mindent a saját bőrén kell előbb megtapasztaljon a termelő.
Az előadás során még inkább megbizonyosodhattunk arról, hogy a kézzel készített termékeknek ára van, mert hosszú idő és munka áll minden apróság mögött, ebből kifolyólag tehát akár jó bizniszként is szolgál a helyi termelés. Azonban bármennyire is ígéretes hosszútávon, a gazdák arra biztatnak benneteket, hogy csak akkor fogjatok hozzá, ha el tudjátok képzelni, hogy a természet legyen a munkahelyetek, a legjobban működő munkaeszközötök pedig a fantázia és a két kezetek.
Bereczki Szilvia Tímea